- LINZ magyar szemmel

Bevezetö:

2008 óta vagyok idegenvezetö Ausztriában, Linzben élek. 2009-ben Linz Európa kultúrfövárosa volt. .... De annyira nagyon, hogy a nagy európai kultúrfövárosban nem készült egy magyar nyelü kiadvány sem, egy prospektus sem a városról egy térképpel, amit az idelátogató magyar turista magával vihet, pedig szomszédos ország vagyunk és a történelem nagyon is összekapcsol bennünket . - Máig sincs ilyen kiadvány. (Van angolul, spanyolul, csehül, de magyarul nincsen) - Felmerült, hogy a standard utikalauzt kellene leforditani magyarra. Erre az volt a válaszom, majd irok egyet magam.

Te, magyar testvérem, ki e könyvecskét felütöd ne számíts szokványos utikönyvre. Ha ilyenre vágysz a könyvesboltok polcain nem is egyet találsz. Ez a könyv neked szól, neked, akit idevetett a jósors, avagy a balsors– magyar szivedhez magyar nyelven írva.

Nem találod furcsának, hogy egy nép (mi magyarok) magyaráz szavunkban is nép nevünket halljuk vissza. Hiszed-e, hogy nincs még egy ilyen nemzete a világnak?!- Na mármost amikor magyarázunk azt szeretnénk, hogy valaki megértsen valamit. Tanító jelleggel tesszük, és szerettel. Mert, ha nem igy lenne, akkor kioktatnánk és nem magyaráznánk. Eddig világos, nem de? - Akkor most elmagyarázom neked tabukat döntve, hogy mi mindent találsz Linz városában ami velünk magyarokkal kapcsolatos.

Hogy is kezdjem ? Talán elöször egy kicsit tájékozódnunk kellene, hogy hol is jársz? 



Ausztria (Österreich) egyik tartománya (9 ilyen van) Felsö-Ausztria. Ennek fövárosa Linz. Ausztria harmadik legnagyobb városa Bécs és Graz után. Lakóinak száma : 191ezer Gyorsan fejlödö ipari és kulturális központ.

Fekvése Budapestéhez hasonló – nemcsak amiatt, hogy éppen úgy a Duna két partján fekszik, hanem mert az egyik parton sik vidéket(Linzet) a másikon hegyes-dombos vidéket találunk (Urfahrt) találjuk, ugy mint Pest-Budán –Pest síkságon- Buda hegyen-völgyön fekszik.

Hidd el, már elötted is jártak és éltek itt magyarok és nem is kevesen. Ezért érezd jól magadat, mert az itt élö utca embere ugyanolyan szeretteljes mint mi Kárpát-medenceiek. Igaz, hogy az utóbbi években nagy lett itt a multi-kulti, de azért még zömében osztrákok lakják Linz városát.




Kezd a sétádat a Landhaus (a Tartományi Székház) elött., a Klosterstrasseban – A Tartományi Székház északi kapujánál. Nézd meg jól ezt a címert ! Ismerös szimbólumokat találsz rajta, nem de ?

Már ez a piros-fehér(ezüst) csikozás bennünket magyarokat az ugynevezett Árpád-zászlóra emlékeztet. Jó ha tudod, hogy a mi zászlónkon a piros szin a vörös magyarok, a hunok,- a fehér szin pedig a fehér magyarok, avarok szine volt. A cimer másik felében egy sólyom madarat ábrázol. Mintha nekünk is lenne egy ilyen szent madarunk, nem de? Ez pedig a mi Turul madarunk, a Kárpát-medencében öshonos kerecsensolymunk jelképe. Ilyen sólymunk csak nekünk van egész Európában., ezért nagyon érdekes hogy itt is ezt látod, mert ez itt Felsö-Ausztria címere. (Csak úgy mellékesen jegyzem meg, nem árt ha tudod. Ezen sólyom fajta nevéböl származik karácsony szavunk. Ha nem hiszel nekem tájékozódj). Ezt azért irtam le mert tudnod kell, hogy 907 nyarán (júlus 4-7) Pozsony közelében sorsdöntö csata folyt a magyarok és a Nyugat-Római Birodalom hadrendje között. Ha akkor ezt a csatát elveszítjük ma nem lenne Magyarország és magyar nyelv sem.

907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze Enns vára közelében (Enns városa Linztöl 20 km-re dél-keletre található).

A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori keleti-frank(bajor) király; II.Lajos (Gyermek Lajos- Ludwig das Kind) rendelete szerint azzal a végsö céllal, hogy

"... decretum..Ugros eliminandos esse.." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak".

Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve,
"biztosra mentek".
Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen kb.115.000 fő
körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő.
Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen
létszámú hadsereget megszervezni.
907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonala mentén. A déli parton a “gyengébb”, kb. 40ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő az elit.
Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő
felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő támadásról.
A törzsszövetség egyesült főerejét - 35.000 lovas - négy részre osztotta.
Az egyenként 10ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény régi sztyeppei hadszervezési hadi egység. Az elsőt Ő maga vezette,a többit pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett természetesen az egész hadműveletet irányította.
Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: az éj leple alatt a magyar íjászok gyújtónyilai és a magyar búvárok támadása következtében szenvedett technikában 100%-os, élöeröben kb. 95% veszteséget az ellenség hajóhada.
Nap kelte után a csapdába csalt és megfutamodott déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusztult 40.000 ember. A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben. Átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal az ellenséges sereg 'orra előtt' , éjszaka, teljes csöndben!!! (A fantáziátokra bízom ez mit jelenthetett mind egyéni mind közösségi teljesítményben két öldöklő csata után.) Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő nap irányából érkezö nyílzáporra ébredt majd túlereje ellenére a hajnaltól estig tartó öldöklö ütközet folyamán szó szerint megsemmisült a Pozsony közeli Morva-mezön. A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékonynak bizonyult: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló magyar martalékra (kis számú lovascsapat, melynek a feladata, hogy megfutamodást szinlelve, csapdába csalja az üldözöket) rátört a királyi őrség és a tartalék, de a színlelt visszavonulással magyar részről a német üldözők vesztükbe futottak, mert a környező erdőkből kitörő magyar lovasság a megforduló lovasok segítségével őket is legázolta. II (Gyermek) Lajos és testörsége, olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét /még a trónszékét is!/ hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt /grófok, püspökök tucatjai/.(Ha többet akarsz tudni a dicsöséges Pozsonyi csatáról tájékozodj.
Link ajánlat:

http://www.pozsonyi-csata.blogspot.co.at


A csata következménye, hogy a magyar határ az Enns folyó lett.


Ebböl is láthatod, hogy a nyugatiak(germánok) bizonyos körei hogyan álltak hozzánk magyarokhoz- ne hidd, hogy ez valamit is változott bár több mint ezer év eltelt már azóta. Valamink volt mégis, ami nekik nem volt – mert miért hogy megtartották ezeket az ismert magyar szimbólumokat. (az Árpádok csikos zászlaját és a sólymot). Fenti térképet ha megnézed láthatod, valahol itt Linz környékén volt a magyar határ, ugy ahogy a középkori krónikák azt megirják. Szentnek mondott István apja Géza egy jó darabot elajándékozott ebböl késöbb a német-római császárnak (jegyajándékul István nejének Gisellának) aki német-római császár rokona volt és a Lajtánál huzta meg a határt és vonta vissza csapatait a területröl az ugynevezett Quedlingburgi szerzödéskor (Tájékozodj erröl is érdemes. Quedlingburgban árulás történt, ugy mond „bepaliztak“ bennünket – olvass erröl Grandpierre K.Endre : A Magyarok Istenének elrablása .... cimü könyvében)

Bognár József is ír erröl Vajk, a hitehagyott cimü írásában. Bognár József: Vajk, a hitehagyott. Kényszerek és lehetőségek a X-XI. század fordulóján.

„…Taksony haláláig (970) tehát változatlanul az Enns folyó a nyugati határ. Géza hatalomra kerülésével változott a helyzet. De akkor se nyugati nyomás, hanem belpolitikai okok miatt. Géza ugyanis egyeduralomra törekedett. Ezért kifelé, így nyugat felé is defenzív politikát folytatott. Például fokról-fokra vonta vissza erőit a Lajta és az Enns folyó közötti részről. A németek pedig ennek hatására kezdtek e területeken berendezkedni, létrehozva különféle őrgrófságokat. Géza azért néha - látva a nagy német mohóságot - visszaütött. Például 985-ben Melknél. De belharcai miatt, melyek abszolút dinasztikusak voltak, sorra adta fel pozícióit, hogy befelé szabad keze legyen. E cél keretében kezdték az országot nyugatról elözönleni idegen lovagok, papok. Megkeresztelkedésének is ez volt döntő oka. De nála ez még csak érdek volt, ha úgy tetszik ösztönös machiavellizmus, fiánál vált fanatikus meggyőződéssé…. E "szent" király adta fel bajor sógorainak a Bécsi medencét, mintegy viszont nászajándékként a Gizellán keresztüli szövetségért. Azt mondják róla, sohasem vesztett csatát. Lehet. Viszont vesztett területeket. Érdekes "örök győztes"... Leginkább Pürrhoszhoz hasonlít.”
Forrás:
http://vilagnezet.blog.hu/2012/08/20/vajk_a_hitehagyott


Szoval a határ(az Enns folyonál) megszünt magyar lenni, de azért maradt itt a magyar szivü népességböl böven bár magyar identitását kiölték, magyar nyelvét germánra cserélték új urai. Kulturáját viszont valamiért (valoszinüleg mert nekik nem volt) átvették,- lásd Felsö-Ausztria címere bizonyság erre.


A címert egyébként a Landhaus avagy Tartományi Székház gyönyörü szép az 1800-as tüzvész után éppen maradt reneszánsz stílusú “Nordportál”-on /Északi Kapun” találhatod. Itt ülésezik ma a felsö ausztriai parlament a tartomány kormányzója vezetésével. Ha bemész a boltives átjárón, jobbra egy nagyon szép árkádos udvarba juthatsz, melynek közepén egy kút áll, a “Planéták”/ avagy Bolygók-kútja ez. Járd csak körbe a kutat, oldalán címerek vannak : Itt találod többek között a magyar cimert is. – Habsburg kérkedik itt azzal, hogy birodalmának Magyarország is része volt.

Ha megállsz a címer elött és föltekintesz, az árkádok alatt a falon egy táblát láthatsz – 2006-ben az 56-os forradalom baljóslatú 50-ik évfordulóján került oda a tábla, amelyben Magyarország megköszöni Ausztríának az 56-os események alatt nyújtott segítséget.


Hogy mire szolgált az épület korábban ? – Mindig is a felsö-ausztriai közigazgatás székháza volt, itt ülésezett (1571-töl) az ugynevezett rendi gyülés, amelynek tagjai voltak a nemesek, az egyházi vezetés tagjai és a városok polgári küldöttei.

A középkorban az épület egyik szárnyában iskola üzemelt, a város elökelö ifjait kiemelkedö tudósok oktatták. Ilyen volt például Kepler János, a hires csillagász. Kepler Grazból jött Linzbe a felsö- ausztriai rendek meghívására. Özvegy ember volt mikor megérkezett és 14év mulva házas emberként megnövekedett családdal távozott Linzböl. Kényszer távozás volt- az ellenreformáció hatására . (Kepler protestáns volt ezért kellett tovább költöznie) . A 14 évet szorgalmas munkával töltötte. Itt fejezte be élete fömüvét a planéták mozgásáról – (Harmonices Mundi Libri) címen.


A Planéták-kútja, már az ö idejében itt állt a Landhaus udvarán. Érdekes megszemlélni közelebb röl is a kutat, ugyanis az még az ókori, ptolemaioszi világképet jeleniti meg: az univerzum közepén a Föld-golyóval- mely körül megszemélyesítve a többi bolygók keringenek, legfölül a föisten, Jupiterrel. – Kepler biztosan gondolt egyet-s-mást, amikor nap mint nap elhaladt ezen “alkotás” elött.


A Landhaus udvarán kiemelkedik 60 méter magas tornya, amely örzö-védö feladatokat szolgált. A torony legfelsöbb szintjén lakott családjával a toronyör ( 1934-ig fennállt ez az intézmény). A toronyör feladata volt a tornyon körbefutó erkélyröl rendszeres idöközönként körbekémlelni, hogy a várost nem fenyegeti-e tüz-vagy háborús veszély. Linznek három ilyen tüztornya volt ezen kivül- a ma is meglévö Plébánia-templom tornya és és az ugynevezett Schmiedtor-Turm (Kovácsok-kapujának tornya) amely Fötér végét zárta le a Landstrasse felé. A középkori várost valamikor magas falak vették körül, melyen 6 kapu szolgálata a ki-és bejutást a városból. Ezen védelmi rendszerböl csak az itt látható torony és a Plébánia-templom tornya maradt meg. A torony tüzvédelmi célokat szolgált. Csak érdekességként említem meg, hogy az utolso toronyört Lang-nak hívták.

Tovább által megyünk a tartományi székház kapuboltozatán és a Déli-Kapun keresztül egy szép széles útra- a Promenádéra bukkanunk ki. A Kapu boltozat elött a lábunk alatt egy acélgyürüvel körbekerített helyen tábla felirat hírdeti, hogy a II. világháborúban megsérült és Felsö-Ausztriában helyreállított “Pummerin”- a bécsi Szent-István székesegyház nagyharangja ezen a helyen került felállításra, mielött azt ünnepélyes keretek között a székesfövárosnak (Bécsnek) átadták. (visszaadták)



Középen, a mélyedésben az egykori hid látható, amely az árokszerü védelmi rendszeren (a Zwingeren)keresztül vezetett ki a városból. A kivezetö utat a középkorban Saugassénak (disznók utjának) nevezték- mert itt terelték ki az állatokat a városból a városon kivül esö ugynevezett Spittelwiesére, amely egy mezöség volt egy városon kivül álló járványkórházzal és temetövel. A Saugassét az ellenreformáció utáni idöben kezdték beépiteni és nevezték el Herrengassénak-Úri utcának.


A Herren-gassén- az Úri utcán sétálunk tovább egészen a Baumbach-utca sarkáig. Márkás szaküzletek szegélyezik az utcát, amely ennek ellenére sem tudja felvenni a versenyt a vele párhuzamosan futó Landstrasseval. Bal kézre esik az egykori “Fekete Medvéhez” címzett fogadó (Hotel zum Schwarzen Bären) . Itt született a híres tenorénekes Richard Tauber. Lehár barátja volt, operettjeit mind ö vitte sikerre. Legismertebb slágere volt “Az érted dobog a szivem” (Dein ist mein ganzes Herz) címü dal. – Tovább haladva a Spittelwiese nevü utcához érkezünk, melynek sarkán látható ujreneszánsz-stílusú épületben Linz egyik legjobb középiskolája található. Innét rálátunk a párhuzamosan haladó Landstrasse élénk forgalmára. Tovább megyünk és megállunk egy percre a JINDRÁK- cukrászda elött. – Be is térhetünk, hogy megkostoljuk a tradicionális linzi tortát. Jindrák úr évente 200 ezer tortát készít és küld szét a világban. Valamint a nálunk Linzer karikának nevezett süteményt, amit itt linzi szemnek,- “Linzeraugénak” neveznek. Mindkettöt a ribizli lekvár teszi azzá ami – finom omlós cukrász költeménnyé. A csomagolás is csodálatos, érdemes ajándékként egyet haza vinni.



A Linzertorte egyébként igazi barokk-kori édesség, a legrégebbi rezept is a barokk korból származik (1650) - e korszak egész tobzódása megtalálható benne- mindenböl a legjobbat és a legtöbbet jelszóval- rengeteg cukorral, mandulával és illatos füszerekkel készül, zsiradék is van benne böven. És ribizli lekvárral és rácsozattal a tetején. A Jindrákban van még”Dunakavics” is – mogyoró és száritott gyümölcsök édes cukormázban. A fogakra vigyázni !!



Innét a Úri-utca (Herren-Strasse) saroktól jobb kézre megpillantjuk a linzi dómot, amely Ausztria legnagyobb temploma, nagyobb a bécsi Szent-István templomnál is. Voltak is problémák emiatt a fövárossal. A bécsiek nem türhették, hogy egy kis vidéki városban nagyobb templom épüljön fel, mint az ö Steffeljük, ezért a linzi dóm tornyát meg kellett kurtítani 2 méterrel, igy csak 135(?) méter magas a torony. De a dóm nagyságát nem a torony magassága, hanem a befogadóképessége adja - 20 000 embernek képes helyet adni. Ez a dóm építése idején Linz lakosságának az egyharmadát jelentette. A dóm egy meglehetösen megalomán és hatásvadász püspök, Franz Josef Rudigier kezdeményezésére épült meg. 64 évig építették állitólag adományokból, amelyet “Mária-karjcároknak” hivtak. Az épitkezés 1864-ben kezdödött kölni épitömesterek munkájaként, az akkor divatos új-gót stílusban. Az épitömesterek Németországból/Kölnböl jöttek- talán azért nem készült el még ma sem a kölni dóm teljesen.

Aproppo, elgondolkoztatok már azon, hogy miert nevezik a németek a máshol katedrálisnak nevezett templomokat dómnak, merthogy ez német sajátosság. Tényleg az-e ? Dóm magyarul magyarázható. Azt jelenti Deus-OM illetve AUM. Biztosan hallottatok már az OM/AUM-nak nevezett isteni életenergiáról, amelyet születésünkkor mindnyájan magunkkal hozunk e-világra. - Ne gondold kedves olvasó, hogy ezt a germán egyházfiak találták ki. Erröl már sok-sok ezer évvel ezelött is tudtak öseink. Éz már Babilonban is ismert volt. És érdekes, hogy magyarul magyarázható. (Kiváncsi volnék, hogy indoeuropai tudósok tudják-e, hogy mit jelent dóm szavuk. Egyébként nagyon hasonlít domb, domború – magyar szavainkhoz).
Érdekes, nemde?



Belépve a templomba elénk tárul a hatalmas belsö tér gránit oszlopaival, sárga mészkö falaival impozáns festett üvegablakaival-melyek egy innsbrucki üvegfestö mühelyben készültek. A hosszanti hajó ablakai világi témákat, a felsö soriak felsö-ausztriai templomkat és kolostorokat ábrázolnak. –Rögtön az elsö ablak jobb kézre az ünnepélyes alapkö letételt ábrázolja. Ami érdekesség, az ünnep résztvevöit, felismerhetö valós személyekket ábrázoltak az üvegablak készítö mesterek. A szentélyben, az oltár körül és afölött Szüz Mária életét ábrázolják az ablakok képei. A templom is a boldogságos Szüzanyához szenteltetett ezért is hívják Linz dómját Marien-Domnak. – Menjünk csak beljebb. – Balkéz felöl még mielött a kereszthajót elérnénk a padsor vége felé, ha föl pillantotok az ablakra – akkor mindjárt feltünik, hogy ez az ablak kicsit eltér.



a hosszanti hajó többi ablakaitól. Néhány személyiséget látunk itt, akik Linz történelmét – de nemcsak Linzét, hanem a magyarokét is meghatározták. Elöször is az öreg császárt III. Frigyest láthatjuk a trónon ülve mellette a német-római császári koronával. Frigyes Korvin Mátyás egyik legnagyobb ellensége volt. Frigyes M átyás elöl Bécsböl Linzbe menekült, mert ”S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára” (Kölcsey Ferenc: Hymnus a magyar nép zivataros évszázadaiból). - III. Frigyes volt az a “kedves Habsburg” aki Mátyásnak pénzért, és pedig sok-sok pénzért adta vissza a magyar Szent Koronát, melyet jogtalanul bitorolt. Hogyan került hozzá ? – Volt egy Albert V. Habsburg herceg nevü magyar királyunk (1437-39-ig összesen kettö évig uralkodott), aki Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar király leányát (Úhatnám) Erzsébetet vette feleségül, Albert meghalt egy Esztergom melletti csatában, a királynö áldott állapotban volt. -Mivel itt volt a török veszély a magyar rendek az ifju lengyel királyt akarják magyar királynak választani, nem pedig egy csecsemöt, aki még meg sem született. Erzsébet királynö ezért krimibe illö körülmények között –udvarhölgyével ellopatta a Visegrádon örzött Szent Koronát. Majd mikor fiút szült, a lehetö legrövidebb úton Székesfehérvárra ment, és ott királlyá koronáztatta a néhány hetes csecsemöt (1440). Ezután V. (utószülött vagy posthumus) László királlyal I. Ulászló hívei elöl rokonához III. Frigyes császárhoz menekült Bécsbe. Persze vitte a koronát is magával . Anyja halála után a fiatal Lászlo gyámja III Frigyes német-római császár lesz. A magyar rendek László felnövekedtével szerették volna, hogy Frigyes kiadja öt gyámsága alól a koronával együtt, de Frigyes nem tett eleget kérésüknek. Mivel Frigyes is igényt tartott a koronára ezért, amikor Mátyást választják királynak (1458) Mátyás 80.000 aranyat fizet Frigyesnek (1464) a korona visszaszerzéséért. Miért volt fontos Mátyásnak a Szent Koronát visszaszereznie Frigyestöl.? Mert a magyar törvények szerint csak akkor válhatott hivatalosan is Magyarország (Hungária) királyává, ha a Szent Koronával koronázták meg.

De térjünk vissza a linzi dómban látható “Linzi ablakhoz”. Egy királyi párt lehet még látni az ablakon . Ferdinand föherceget, a késöbbi I.Ferdinand német-római császárt és magyar királyt és Jagelló Anna cseh-magyar királylányt ábrázolja az ablakkép. Ezek ketten 1521-ben – 3 évvel Mohács elött itt Linzben tartották esküvöjüket. - „Míg mások háborúznak, te boldog Ausztia házasodj !”, ami a Habsburg- dinasztia mottójává vált – azt tartják, hogy ez a mondás Corvin Mátyástól származik. Hát ö bizony szegény nagyon szerencsétlen volt az aragoniai Beatrixel kötött házasságával. – Nem úgy a Habsburg Ferdinand . Jagelló Anna nemcsak szép, okos, de nagyon termékeny asszony is volt. 26 évi boldog házasság alatt 4 fiút és 11 leányt szült a Habsburgnak. Mint látjátok volt utánpótlás Habsburgból böven. Különösen a lányok nagyon értékesek voltak. Ujabb területeket, újabb szövetségeseket lehett velük, illetve kiházasitásukkal szerezni. Igy lett Magyarország is Habsburg gyarmattá a mohácsi csata után. - Anna fíú testvéréhez, II. (Jagelló) Lajos magyar királyhoz (1516-26) hozzáadták Ferdinánd föherceg nötestvérét Habsburg Máriát (itt Ausztriában magyarországi Máriának is nevezik, bár ki nem állhatta a magyarokat). Ezzel a kettös – Habsburg-Jagelló esküvövel került megint a magyar korona a kapzsi Habsburgok kezére. És pedig úgy, hogy a fiatal Lajos király a mohácsi csatába veszett (állitólag meggyilkolták-olvasd el erröl Grandpierre K. Endre Királygyilkosságok címü könyvét) Amikor Mária királynö hírét vette a férje halálának összecsomagolta a királyi kincstárat és elmenekült vele az övéihez Pozsonyba.. Mivel gyermek ezen rövid házasságból nem született, Ferdinánd rögtön jelentkezett királynak Magyarországra ( mivel felesége Anna örökölte a trónt, mondta ö).
Ezt az egész fifikás dupla-esküvöt még I. Miksa (Maximillian) német-római császár találta ki, amelyet elöször az ugynevezett “ Elsö Bécsi Kongresszus” (1515-ben) pecsételtek meg a szerzödö felek: I. Miksa (Habsburg) német-római császár és Jagelló Ulászló (Dobzse)cseh- magyar király. Az észak-magyarországi aranybányák lebegtek a öreg és kapzsi Miksa császár szemei elött. Tudni kell, hogy Amerika felfedezése elött Magyarország arany -monopóliummal rendelkezett Európában. Ez a gazdagság kellett a pénz-és hataloméhes Habsburgnak (Miksának), amikor is Bécsben Ulászlóval megállapodott abban, hogy két unokáját, Máriát és egyiket a két fiú unokája közül (Karl, Ferdinand) összeházasítja Ulászló gyermekeivel. Máriát Ulászló király fiával Lajossal és Ulászló leányát Annát pedig valamelyik fiúunokájával. A gyermekek akkor – Anna 12 éves- Lajos 10. Söt még arról is biztositotta Ulászló királyt, hogyha a két fíú unokája már másfelé elkötelezné magát, akkor ömaga a császár (Miksa) fogja feleségül venni Annát . Gyerekeknek még fel kellett nöniük a házasságkötéshez. Anna ekkor 12 éves . A Miksa császár 56, de már 5 éve özvegy.
Anna megúszta, nem lett az “öreg csödör” hitvese, mert az hamarosan meghalt. A fiatalabbik fiúunoka Ferdinánd föherceg lett az ifjú völegény. – Apropo, tudjátok-e, hogy mi az a “föherceg”-miért voltak és hogyan lettek a Habsburgokból “föhercegek”? – Csalással, igen csalással. Okirat hamisítással . Persze itt is a kapzsiságuk és hatalomvágyuk játszotta a föszerepet. – Biztosan hallottátok már, hogy a német-római császárokat, ugynevezett választófejedelmek választották meg. Nos ezt a császár választást IV. Károly (luxemburgi) cseh király, német-római császár szabályozta az úgynevezett.
“Arany Bullában”(1356)- miszerint 7 Kurfürst (választófejedelm) választotta meg a mindenkori német-római császárt egészen 1806-ig.- IV. Károly IV. Habsburg Rudolf apósa volt. Nos, a hataloméhes Rudolf nem kapott választófejedelmi rangot apósától. És ekkor Habsburgnak nem ment nagyon jól- nem királykodott seholsem, csak egy mezei hercegi rangja volt, hogy ezen emeljen találta ki a föhercegi cimet – amelyet a további Habsburgok természetesen mind átvettek töle – és egy okiratot hamisittatott “Privilegium Maius”(1442) címmel – amiben igazolni kívánta, hogy elöbbre való mindenkinél. Apósa, a császár nem írta alá a dokumentumot, viszont egy késöbbi Habsburg utód, III. Frigyes császár persze elfogadta azt. Az “Erzherzog” Föherceg cimet, mint Habsburg sajátosságot ez a család pofátlanul a dinasztia végéig használta.



Ahogy sétáltok a az oltár irányában a jobb oldali kereszthajóban az egyik ablakon. Bennünket magyarokat is megörökítettek. Persze mi vagyunk a gonoszok, akik el akarjuk rabolni templomi kincseiket. Az ablak képen a salzkammerguti Mondsee kolostorát (a legrégebbiek egyike Ausztriában 748) illetve azt a jelenetet láthatjátok, amit a “barbár magyarok” kivont karddal hátrahökölnek a jó katolikus papok elöl, illetve a magasra tartott latin krisztuskereszt elöl.
Nos, az ugynevezett “kalandozások korának” nevezett történelem hamisitásról csak annyit, hogy az idegenvezetöi kurzusomom, itt Ausztriában történelem tanárom (Herr Sedlacek) a következöt, mondta arról, hogy a magyarok mit kerestek Nyugat-Europában: “A magyarokat behivták ( a németek, bajorok)- mondta a professzor- és pedig” rendet csinálni.” Bizony Európa nyugati részén kiskirályok, hercegecskék acsarkodtak egymással, a Német-római Birodalom több száz hercegségböl, kis királyságból állt, amig a magyar Hungária erös államszervezettel és jól képzett katonasággal rendelkezett. A legújabb kutatások bizonyítják a professzorom szavait. Nem “kalandozó” csürhe voltunk, hanem képzett hadsereg amelyet segitségül hivtak az egymás ellen, csürhe-módjára hadakozó nyugat-európai uralkodók. Azonkivül megtorló hadjáratokat vezettünk, mert mi is történt testvéreinkkel az avarokkal (vannak aki azt állitják, hogy ök is már a magyarok voltak http://boldognapot.hu/blog/a-titokzatos-avarok/ –ajánlott oldal : ) - egy biztos, hogy ragozó nyelvü testvér népünket a nagynak mondott frank (germán törzs) király Károly állítólag kiirtotta és nemzeti kincseiket elrabolta.
Valo igaz 52 hadjáratunk volt – ebböl kettö kivételével (az egyik az állandóan emlegetett augsburgi vereség )- mindet megnyertük. Olvass erröl.

http://vilagnezet.blog.hu/2012/08/20/vajk_a_hitehagyott

(Az Avar Birodalom határa nyugat fele – a három folyó összefolyásánál – Duna-Inn-Ilz-Passaunál volt ! Ha nem hiszel nekem olvass utána).- Nagynak mondott Károly, aki buldózerszerü hadjáratokkal irtotta az embereket (szászokat 30 éven keresztül, longobárdokat, avarokat) 50 (!) szekérnyi aranyat zsákmányolt az avaroktól, amelynek egy részét ausztriai (akkor Ausztria-még nem létezett semmilyen formába sem) kolostoroknak ajándékozott. Ezen “ajándékokat” is keresték a magyarok és hozták vissza “kalandozásaik” során. Ezt kerestük Mondsee kolostorában is mi “gonoszok”.- Valószinüleg hogy ekkor, még zömében magyar ajkúak lakták Európa nagy részét, de legalábbis olyan népek akik egy nyelvcsaládból származtak (kelták, gallok, baszkok, bretonok, stb). Külöben hogyan lehetett volna “ kalandozni” messze területekre., hogyan juthattak volna el öseink Itáliába, Galliába, német területekre, ha ott mind katonailag jól szervezett idegen nyelvü népek éltek volna. Ezen érdemes egy kicsit elgondolkozzál. És kutass, olvass utána, ha nem hiszel nekem.


Ha a dómtól visszamész a Baumbach-utcába és tovább folytatod a sétát a Bischof-Strassén elérsz Linz nagyforgalmú vásárló utcájába- a Landstrasse / Ország-útra. Itt számtalan üzletet talász valamint két szép templomot is. Menj el kérlek a kéttornyú Ursulinen/Orsolyások- templomig.

A Bischof-Str- Landstrasse sarkon találod Linz legnagyobb sörözöjét a Klosterhofot. Ha megszomjaztál megéri bekukkantanod szép árnyas sörkertben iszogathatsz. Ha kipihented magad- folytasd utadat és menj által a Landstrassén és allj meg az Ursulinenkirche /Orsolyások temloma elött.



Az Orsolyások templom ajtóból pontosan rálátsz a szemközti ház falán lévö emléktáblára. Frankomán költönk Batsányi János emlékét hirdeti a tábla. Ö volt az aki “vigyázó szemét Páriszra vetette”. Ö volt, aki Napoleon kiáltványát, amelyet a magyarokhoz intézett, hogy szakitsák ki magukat a Habsburg rabságból magyarra forditotta. Öt üldözte Mettrenich sok más magyarral együtt. Végül is elérte és Dijon, majd Spielberg várába rabságba vetette. Felesége Baumberg Gabriella, ünnepelt osztrák költönö császárhü családja révén sikerült kihozni öt a börtönböl, de haza nem mehetett, itt lakott ebben a házban haláláig. Ide internálták. Itt élt felesége halála után súlyos magányban állandó megfigyelés alatt. Haza Magyarföldre soha többé nem mehetetett vissza. Ime sorai, melyek miatt feljelenették.

Batsányi János : A franciaországi változásokra
Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,
S gyászos koporsóba döntő vas-igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok,
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak' felszentelt hóhéri,
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párisra vessétek!



Menj végig a Landstrassén vissza a Landhaus szép északi kapujához. És a Theatergassen indulj el föl a linz Schlosshoz. Mielött a linzi Schloss területére lépnél amely jobb kéz felöl egy nagy kapun – a “Trutzbauer”-en keresztül érhetö el. Menj balra és néhany lépés után meglátsz egy kis templomot. Ez a linzi Szent Márton templom. Sajnos bemenni nem tudsz, ehhez külön kulcs kellene, de menj közelebb szemléld meg kivülröl.



Ausztria legrégibb temploma, amely még mai is templomként üzemel. A szent-Mártonhoz szentelt templomot elöször 799-ben említi egy német okirat. A Martinskirche tehát már korábban is itt állt. Megemlítem, hogy a frank nagynak nevezett Károly német-római császár idejében járunk –kinek legföbb ellensége a szászokon kivül a mi testvér népeink, a ragozó nyelvü AVAROK voltak- Az Avar Birodalom nyugati vége valahol az INN-és a DUNA találkozásánál a mai Passaunál volt. Linz is ennek része volt. Nomár most Linzben egy történelmi kiállítást rendeztek néhány évvel ezelött amely avar artefaktumok bemutatásával kezdödött- továbbiakban a Martinskirchet mutatta be. De amikor rákérdeztem a kiállításon vezetést tartó szakemberre, hogy szerinte ki építette a Martinskirchét, azt a választ adta, hogy nem tudják (Inkább nem akarják tudni). – Szerintem a MARTINSKIRCHet az avarok – akikröl több kutató és archeológus azt is állitják, hogy már ök is a magyarok voltak,- épitették. ( Ha nem hiszel nekem, járj utána, olvass utána!!) - Szent Márton az egyik legjobban tisztelt középkori szent, - magyarországi (akkor Pannónia) Sabaria /Szombathelyröl-származott – hogy magyar volt, és magyarul beszélt – erröl ir Tácsi István polihisztor nagyon érdekes könyvében (A Magyar Megváltó – Úr Jézus a történelmi ember).



Jobb kéz felöl egy nagy kapu “ a “Trutzbauer” vezet be a kastély területére. Majd megint egy várkapuhoz érsz-amelyet Frierdrich`s-Tor -k-Frigyes (III.) kapujának hívnak. Ezen régi falak az egykori Fiedrichsburg falai – ami inkább volt egy eröditmény, mint egy valodi vár illetve kastély. III. Frigyes német-római császár idejében épült . III. Frigyes Korvin Mátyás nagy ellenfele volt. Mátyás elöl Frigyes ide Linzbe húzódott vissza, mert Bécsben akkor Mátyás volt az úr (1458-64). Ezért III. Frigyes (oszták föherceg+német-római császár) Linzbe menekült, igy lett néhány évre Linz Német-római birodalmi székhely. Meg is becsülték ezért Frigyest nagyon a linziek, mert halála után a császár szívét a linzi plébánia templom falában egy márványtábla mögötti urnában helyezték örök nyugalomra. Mátyás Bécsen kívül is nagy területeket foglalt el Alsó-és Felsö-Ausztriában, Stájerországban és Karintiában . Szerette volna, ha német -római császárrá választják, de Frigyes megvette elöle fiának Miksának a német-római koronát. Hogy honnan volt erre pénze ? Az augsburgi Fugger Bankár családtól, ök kölcsönöztek a mindenkori Habsburg császárnak, ha megszorult. Cserébe késöbb megkapták Észak-Magyarország aranybányáit. Fugger ebböl jön fukar szavunk – de az is lehet, hogy forditva vagyon a igazság ami a névképzést illeti. Frigyes élete végéig Linzbe maradt, bár Mátyás 1490-ben meghalt (valoszinüleg megmérgezték- erröl szintén Grandpierre K. Endre ir nagyon érdekes könyvében-Királygyilkosságok)



A Friedrichsburgot II. Rudolf császár idejében szétbontják és helyén megépül a mai Schloß, illetve vár. Habsburg nem gyakran találja magát Linzben. Leginkább akkor menekül ide a családjával Bécsböl, amikor ott a török ostromolja a várost, vagy pedig a pestis dühöng a városban. Aztán Mária Terézia császárnö megorol a felsö-ausztriai rendekre, mert azok Örökösödési háborújában a bajor királyt támogatják. Azzal bünteti a hütlen linzieket, hogy feladja a linzi várat, a berendezést felpakoltatja és egy részét Bécsbe másik részét a szeretett innsbrucki kastélyba viteti.- Mi is volt ez a konfliktus, amit 7-éves háborúnak is neveznek:


Wikipediábol:
“Az osztrák örökösödési háború (1740–1748) VI. Károly német-római császár halála után, leányának, Mária Teréziának trónra lépését követően robbant ki. Bajorország, a Spanyol Királyság és a Szász Választófejedelemség uralkodói a száli törvényre hivatkozva elutasították a Pragmatica sanctióban kodifikált leányági öröklést, és igényt támasztottak a Habsburg Birodalom örökségére. A Porosz Királyság – a kedvező helyzetet kihasználva – osztrák területeket ragadott el katonai erővel. Anglia és Franciaország belépésével a konfliktus európai háborúvá szélesedett, amelyben az Egyesült Holland Tartományok, a Szárd–Piemonti Királyság, Svédország és az Orosz Birodalom is részt vett. A harcok kiterjedtek a gyarmati területekre is. A háború 1748-ban az aacheni békeszerződéssel zárult le.”

– Megjegyezendö, hogy ebben az örökösödési háborúban egy tucat férfi fogott össze az asszony, az osztrák föhercegnö ellen.- Na és egyedül ki segített neki, mit gondoltok. ? Megint csak a magyarok. A magyar huszárok és talpasok, 40ezer magyar újonc (ebböl származik a német Tolpatsch szó= ügye-fogyott értelemben ) adták életüket a Habsburg nöért. Az ö segitségükkel nyerte vissza, illetve védte meg Mária Terézia a birodalmát. Tudjátok, ö uralkodott- de hivatalosan az európai ferfiuralom nem engedte öt császárnövé koronázni, a német-római császári koronát a férje, Lotharingiai Károly, majd késöbb József (II) fia viselte.

A linzi vár, vagy Schloßmuseum ma Ausztria egyik legnagyobb múzeuma, ahol állandó kiállításként Felsö-Ausztria történelmével, néprajzával és természetrajzával ismerkedhet meg a látogató. Ha bekukkantasz a néprajzi gyüjteménybe kedves látogató ott bizony egészen sok hasonlóságot találsz a magyarok néprajzával.Gondolok itt a tulipános festett bútorokra, ládákra.



A bejárat elött egy bronzból készült városkép-modell látható. Linzet mutatja az 1800-as nagy tüzvész elöttröl. Itt még látható a középkori eröditett város képe.


Ha a Rudolf-kapunk (Rudolfs-Tor) keresztül hagyjuk el a várat a lépcsös meredek Hofgassén keresztül lejuthatunk a Fötérre(Hauptplatz) . Közvetlenül a a Rudolf-Tor után a lépcsök kezdetén egy vitrinben egy mondát mesélnek nekünk Linz nevének keletkezéséröl. A képen egy luksz(lux)-igen az a leopárdhoz hasonló pöttyös vadállat, amely a Duna-ártéri erdjeiben bizonyára mindenhol öshonos volt, látható. Nos, az elbeszélö monda szerint ezen állat jelent meg Tassiló bajor hercegnek álmában, amikor is Linzet bevenni akarta.(784)- többszöri próbálkozás után is sikerttelenül. És állítólag ezen állat latin nevéböl származik Linz német neve.
Kedves olvasó itt most egy nagyon érdekes fejezethez jutottunk, ugyis mondhatnám elbeszélésem csattanójához:

Linz területe már a kökorban is lakott volt. A Duna kanyarulatában , a mai VÖST- ALPINE STAHL( Acélmü) helyén sok archeológiai lelet került elö. Az elsö ismert nép, aki nyomott hagyott itt azok a kelták voltak. Nekik egy oppidumuk, egy falal körül keritett, gyürüszerü védelmi rendszerük volt a mai Freinberg hegyen. Majd állítólag békés úton a rómaiak vették át tölük az uralmat. Majd a rómaiak levonultak és jöttek a bajorok. Csakhogy a rómaiaktól a bajorokig eltelt kb. 300 esztendö. Mi volt közben.- És mi történt a keltákkal ??? Legalább is a hivatalos történelem így meséli ezt. A kelták állitólag kihaltak, eltüntek a ködbe. Ugyanugy , mint késöbb a hunok és avarok is.

Kedves olvasó ez mese, mese, mese . Tudni kell, hogy a történelmet mindig az éppen gyöztesek irják. Népek nem tünnek el, csak más nevet, más identitást kapnak elnyomó uraiktól. Az urak azok akik eltünnek és a régiek helyett újak urak jönnek. De a népek egy helyben maradnak.

Elöször is azt kell, hogy tudjátok, hogy Linz városának nincsen alapitó oklevele. De ezzel a dologgal Linz nincsen egyedül. Ha megnézitek bármelyik osztrák település történelmi adatait- azok mindenesetben az ezerkétszázas évek középe táján kezdödik a német közigazgatás, hogy elötte mi volt., arról mélyen hallgatnak itt.- (Mint fentebb írtam I. Géza Árpádhazi fejedelem kivonult erröl a területröl és átadta azt a bajoroknak, németeknek. Ez tény, ha nem hiszel nekem járj utána. De ezt itt szégyelik bevallani a történészek) - Így Linz történelme is az 1260-as dátummal kezdödik, amikor is a fötérrel bövitették a várost. De mit csináltak itt közben a népek? Kik lakták valójában ezt a települést és milyen nyelven beszéltek? Erröl itt nem tudnak, illetve nem akarnak trudni. - Azt pontosan tudják, hogy a rómaiak mit keresetek itt anno Krisztus elött 15 és Krisztus után 488 között, de hogy a rómaiak levonulása és az 1260-as dátum között mi történt aztnem tudják., - a “sötét középkorra” hivatkozva.


Mi viszont most vissza megyünk az idöben a keltákig. Akik már Krisztus elött 1200 ban kimutathatóan a mai Linz területén is éltek. A kelták településüket LENTOS-nak nevezték, a történészek azt mondják ez a szó kanyarulatot jelent. Az tény, hogy a Duna Linznél egy nagy dél-keleti kanyarulatot ír le, amely áradáskor nagyon termékeny terület lehetett. De folyók ilyen kanyarulatokkal számtalan helyen fordultak elö. És egy ilyen müvelt nép, mint a kelta , aki még a koponyalékelést is ismerte, csak egyszerüen egy kanyarulatról nevezte volna el a települését, szerintem ez nevetségesnek hangzik egy történész szájából.– Nos, elöször azt kellene tisztázni, hogy a “kelta”kifejezés mit jelent, merthogy ez a népnév magyarul bizony jelent valamit – kel, kelö, kelet, keletkezik– ezek magyar szavak –az ébredést, a megújulást, a feltámadást jelentik- -ta pedig – szemita, hettita, huszita, kommunista, gimnazista, stb. Nap-mint nap használjuk – hát akkor, mit akarunk, érti mindenki ugye. (ha nem hiszel nekem, hogy a kelták is hunmagyar népek voltak, akkor olvass utána, tájékozódj. Ajánlott olvasmány: Timaru-Kast Sándor: Kelta magyarok, magyar kelták címü könyve) – LENTOS(z) – ez már egy kicsit nehezebb – különösen annak, aki nem tud magyarul szinte megfejthetetlen, mert itt ráadásul összevonás (ligatura) is jelen van: LENTOS(z) – LEN, LáN, LEáN, LEáNy, LEáNyka- de nem akármilyen, hanem egy szüz LEáNy. Valamint a len szavunk, a növény amiböl a fehér lenvászon készül és pedig a fehérnépnek., asszonynak, LEáNoknak. - TOS(z) – nomármost- TOSZ, nem kell mindjárt arra a huncutságra gondolni – ugye-ugye – Tosz, annyit tesz, mint TESZ. Igen –igen, de TOS- még azt is jelenti, hogy TEREMT – LENTOS= TEREMTÖ ÖS SZÜZANYÁNK = BOLDOGASSZONYANYÁNK, ugy is mondhatnánk a Földanya a LENTi-ÖS vagyis LENTOS= a Dunát és annak nagyon termékeny árterét kell ezen elnevezés alatt érteni. – Ezt remélem nem kell elmagyarázzam neked. A DUNA- amelynek elnevezése szintén egy ligatura DUNA= Deus UNA- UNA=tükörolvasatban ANU, gondolom ezt is meg tudod fejteni kedves magyar testvérem- Deus ANU = ISTENANYA- egyébként kelta testvéreink DANU néven hivták a DUNÁ-t. Tehát a Duna nevében is Teremtö Ösanyánk, Boldogasszonyanyánk neve rejtezik. (ha esetleg nem tudnád kiröl-miröl van szó kutass –olvass utána. Nem kell, hogy higgy nekem). Na, már most, hogy jön a képbe a Duna-ártéri erdeiben rejtözö ragadózó állat, a pettyes lux.
A monda Linz nevének keletkezését meséli el. Miszerint egy Tassziló nevü bajor hercegecske 784-ben Linzet ostromolta, de bevenni nem tudta. Egy éjszaka álmában egy luxra, amely latinul lynx névre hallgat-vadászott, de nem tudta elejteni. Isteni sugallatnak gondolván álmát, másnap felhagyott az ostrommal elrendelte a levonulást és így kiáltott: Ezentul Aurelium Lynx legyen a neved ! –és ezért hivnák Linzet Linznek.
Nos, kedves olvasó – itt valami nem simmel. Ennek a mondának az értelmezése legalább olyan nevetséges, mint Linz kelta nevének magyarázata a történészek részéröl.

Tassziló herceg – (érdekes ez a név, nem de ? – igen, a Móricka viccekre gondolok. Nos ezekben a viccekben Mórickák a mindig hülyék és a Tassziló félék mondják meg mindig a tutit. Ugyanigy van ez a történelem írással is, a gyöztes hatalmak írják meg a népek történelmét saját érdekeik szerint nekünk Mórickáknak).

Szóval Tassziló herceg rosszat álmodott, nem tudta elejteni a luxot akár hogy is hajtotta, nem tudta bevenni Linzet akár mennyire is ostromolta. Erös karok védték a települést. Egy lux, ez pettyes ragadozó - ez szimbólikusan értendö – megakadályozta ezt. Csak nem egy “párducos Árpád” féle nép volt az? – Mondottam már korábban ezidötájt itt testvéreink, az avarok uralkodtak. Avarok, avarok, avarok.

“Aurelium Lynx” így nevezte a herceg a települést, állítólag. Mi ugy hívjuk ezt a ragadozó állatot, hogy luksz=LUX=fény. Mint tudjuk az avaroknak volt aranya böven. Erre vadásztak mindig a germánok.




Aurélium Lynx= aranyló Linz– Ez szép. Valóban, ha felmész a « Donaublikk » nevü kilátóra naplementekor Linz arany fényben fénylik. –Ehhez keresztül kell menj a linzi váron . A Hofgassén felmész a Rudolf-kapuhoz egyenesen átsétálsz a vár még további három kapuján-és amikor az utolsót, a « Trutzbauert » is elhagytad rögön jobbra felmész az emelkedön- ez vezet téged- a « Donaublikk »-re, ahonnét csodálatos kilátás nyilik a Dunára, a Dunát ölelö városra és a környezö hegyvidékre. Útközben egy kerti pavillonban Kepler János szobrát láthatod. Az eredeti szobor a kremsmünsteri apátság Természettudományi Tornyában található.

Aurelum Lynx= aranyló Linz, arany. Egy történet mesél Linz gazdagságáról. Még pedig Linz régi cimere kapcsán. “Valamikor régen egy nagy tüzvész pusztitott a városban, és a linziek a Duna túl oldalára menekültek a lángok elöl. És onnét figyelték az eseményeket. Egyszer csak azt látták, hogy a nyitott városkapun keresztül a forróságban megolvadt aranyuk folyik bele a Dunába.” – Bizony a linziek tehetösek voltak. Gazdagságuk s vásárokból, melyeket a Linz Föterén a mai Hauptplatzon rendeztek származott. Linznek a 13-századtól kezdve árumegállító joga volt, amely azt jelentette, hogy minden kereskedöt háromnapra kivontak a forgalomból, mivel az köteles volt 3 –napig a város által elöir áron portékáját áruba bocsájtani. Ismerös módszerek, ugye. Már akkor is tudták a városatyák, hogy hogyan szedjék be a sok pénzt.



A lépcsökön és a Tummelplatz-on keresztül visszasétálunk az Óvárosba /az Altstadtba. A Tummelplatz egy térecskébe torkollik- ez az Alter Markt, a régi piactér. Amikor ezt kinötte Linz városa épitették a Föteret ahol a piacozást folytatták. Az Alter Marktot a Hahnengasse szegélyezi. Érdekesen kanyarodik ez az utca. A leírások szerint ez Linz legrégebbi utcája, valamikor nagyon régen a házak ráépültek a régi köralakú városfalra, ezt a köralakú városfalat követi ma is a Hahnengasse.

Az Alter Markton egy nagyon szép körerkélyes hagymakupolás épületet találunk. Ez a Kremsmünsterer Haus. A kora középkorban (13.században) a elbeszélések szerint egy német-római császár III. Frigyes lakott ebben a házban, és a legenda szerint itt is halt meg. (1493)



III.Frigyes német-római császár Korvin Mátyás nagy ellenfele Linzbe menekült Mátyás elöl. És egy ma Friedrichsburgnak nevezett erödítményt épittetett Mátyástól való félelmében (1481). Csakhogy köböl épült palotára már nem tellett neki, csak egy huzatos faépületre. Ezért inkább ugy döntött, hogy a városban lévö házában fog lakni. Hogy valóban a Kremsmünsterer-Házban lakott volna arrol nem szól az írás. Viszont irás van arról, hogy hogyan halt meg a 78 éves idös császár. A bécsi Albertinumban örzik a leirást, ez az itt bemutatott “iniciale “ képecske is onnét származik. Ezen nagyon jól látható, hogy mi történt vele. Frigyes egy operáción esik keresztül, a lábát leamputálják ezen a képecskén. Az operáció sikerrel járt a paciens csak 5 hónappal késöbb halt meg. Több vélemény van az orvosok szerint. Valószinüleg agyvérzést kapott Frigyes, de mások szerint egy görögdinnye, illetve az azután fogyasztott hidegviz vitte Frigyest a halálba. Lehet, hogy magyar dinnye volt ??? Ugye ismeritek a mondást a lörinces dinnyével? Nos Frigyes 1493 augusztus végén halt meg, Lörinc nap pedig szeptember 3-an van.



Frigyes egyébként nagyon „morozus“ ember volt. Nem szerették öt kortársai. A birodalom „hétalvójának“ csúfolták, mert nap-mint nap a déli órákig az ágyában heverészett.. (alacsony volt a vérnyomása) és a Német-római Birodalommal nem sokat törödött. Inkább saját pecsenyéjét sütögette, Habsburg birodalmának kiterjesztésén fáradozott. Nyélbe ütött egy házasságot, amellyel újabb területeket tudhatak magukénak a Habsburgok. Fiát, Miksát összeházasította az akkori Europa egyik leggazdagabb örökösnöjével, Burgundi Ágnessel. Ugyanezt a házassági politikát folytatta fia Miksa, akinek unokája volt az az V. Károly német-római császár és spanyol király akinek birodalmában (Amerika gyarmatositása után) nem ment le a nap.

Az Alter Marktról menjünk most tovább a Hofberg irányába. A Hofbergen találhatóak Linz legrégebbi épületei még a 16 századból származva. Itt látható még az a középkori építkezési mód, hogy a házak között szük, sikátorokat hagytak, melyek a tüzoltására szolgáltak tüzvész esetén. Ugyanis itt adogatták egymásnak a vizzel telt vödröket a város polgárai.



Az itt lévö házak midegyikében fogadók müködtek. Ez itt olyan volt mint, az ugynevezett „érkezési oldal“ egy pályaudvaron. – Itt volt a hajó kikötö is. Mindent itt a Hofberg végén álló „Felsö dunai kapun“ keresztül vittek be a városba az Alter Markton lévö Waaghausba.
A zöld szinü épület (Hofberg 4.) homlokzatán egy emléktábla hirdeti, hogy egy Habsburg császár II. József itt szállt meg ebben az egykori fogadóban. II. Jozsef nagyon különc Habsburg volt. Gróf „Falkenstein“(Solyomkö grófja) néven utazgatott és ilyen egyszerü fogadókba szerett megszállni. Na ez itt egy nagyon „egyszerü“ de nagyszerü hely volt, ez volt a „Fehér libához“ címzett fogadó, amely az ott található könnyüvérü nökröl volt híres. Hiába na, nem volt egyszerü egy császár élete sem. Itt áll, hogy a császár kétszer is megszállt itt.



II. Habsburg József –Mária Terezia fia – volt az akit mi magyarok egyszerüen csak kalapos királynak hivtunk, mert nem engedte magát megkoronázni a magyar Szent Koronával – a koronát viszont Bécsbe vitette- megalázva ezzel a magyarokat. Legújabb kutatások szerint erre azért volt szükség, mert a koronát a császár parancsára „átalakították“.
Szüz Mária képét – aki köztudottan Magyarország „Reginája“-királynöje és a nemzet védelmezöje – egy jelentéktelen, a magyarok számára semmitmondó latin szent, Dukas Mihály (bizánci császár) ???? képére cserélette ki a császár – megbontva ezzel a korona szentségét, misztikus egységét.
Meg kell említeni, hogy II. József szabadkömüves is volt, tehát jártas volt bizonyos okkultista praktikákban. De ez nem volt neki elég, a magyar nyelvet is el akarta venni tölünk, azon rendeletével, miszerint hivatalossá kivánta tenni a német nyelvet Magyarországon. Ami teljes identitás vesztést jelentett volna számunkra, hiszen gyökereink csodálatos nyelvünkben vannak.
Halálos ágyán a császár visszavonta „felvilágosult“ rendeletei zömét.


Urfahr vagy Urvar ???

A Duna másik partján fekszik Urfahr kicsi halász-révész település volt egészen az I. Világháború idejéig. Röviddel a háború kitörése elött megpróbált várossá válni, de ez nem sikerült és ezért Linzhez csatolták. A II. világháború után 10 évig az oroszok által megszállt terület része volt. 1955-ben a nagyhatalnak levonulása után csatolták vissza Linzhez. Urfahr állítólag amnnyit jelent „Régi rév“ –„Ó-rév“.



Ha megnézed a mellékelt fotót egy település tervet látsz- amely Linznek pontosan azt a részét mutatja ahol te most tartózkodol. Ezen felfedezhetsz egy elnevezést „an dem URVAR“ – ezt az osztrák úgy ejti „an dem Urfahr“- csak hogy ez itt ezen az oldalon van és nem odát a ma Urfahr-nak nevezett Urfahrban. Viszont van itt illetve mindig is volt itt egy vár - amit ma Schloßnak- kastélynak neveznek, de már a rómaiak idején is volt itt valami „castell“ néven. Azt is tudjuk, hogy LENTOS/ Lentia a kelták által eröditett település volt addig amig a rómaiak el nem foglalták.. Mint már többször írtam, hogy itt avarok (magyarok)is éltek – ezen URVAR kifejezés magyarul érthetö – URI VÁR illetve Ó-Vár, ha az elsö szótagot már német jelentéssel használjuk . (UR=Ó) Nagyon érdekes, hogy 1288-ban ez a „Besiedlungsplan“, ahol is a Felsövárosi Kapu/ Oberes Wassertor-környéke magyar VÁR szavunkat viseli és csak az elsö tagja UR (ami eredetileg megint csak egy magyar szó!!!) itt már német jelentéssel Ó (régi) – URVÁR kifejezést hordozza, és nem a T(d)eusch „ Burg“ szót. – Különösen, ha megnézzük avar , illetve uar magyar szót.
Mert hogy állítólag az avarok voltak azok, akik eszméletlen magaslatokon várakat épitettek.

Szerintem pédául ilyen az ausztriai AGGStein vár (Öregkö-vára magyarul, de AGG csak magyarul érthetö !) is a festöi Wachauban. Bár erröl azt tarták, hogy csak a 13 szazadban épült- de, hogy a várépitesröl valamiféle dokumentum lenne arrol nem szol a fáma.

További érdekes megnevezés a képen a híd közelében található „Heypühel“ - megintcsak Magyarul érthetö: A Duna mentén, a Wachauban több helyen találkozunk ezzel a szóval Pühel vagy Bühel, mint például Schönbühl, Rosenpühel . Inge-Resch-Rauter neves kelta kutató szerint- ezen szóösszetételek magaslati, helyeken lévö tüz áldozati helyek, illetve örhelyek voltak. A linzi HEYPÜHL is ilyesmi lehetett – pihenöhely, egy örhely, amely tüz valószinüleg jelzésre is szolgálhatott.

A Hofbergröl a Hofgassén keresztül kijutsz a Fötérre – nézz itt is körül. Menj be a házakba – belül nagyon szép olaszos , árkádos udvarokra lelsz. Sétáld körde a teret. Fejezd be a sétát a Rathausgasse sarkán. Biztosan megéheztél ! - ha elindulsz a Rathausgassén néhany lépésnyire bal kéz felöl találod a Leberkäs PEPPI-t. Kostold meg ezt a finomságot – ez itt a hazai gyors étkezde.





Linz, 2013. 06. 20.
Hofstadler Beata